E cikk
szándéka megoldani azokat a problémákat,
amelyek az első verziós WLPT_Vpp_mini esetében
felmerültek, a PC-k LPT portjának
különbözősége miatt!
Igyekeztem megtartani az eredeti koncepciót, miszerint a lehető legkevesebb alkatrésszel és a legegyszerűbb felépítéssel oldom meg a PIC égetését.
Az áramkör verzió száma azért v4, mert az előző verziók, amiket próbáltam nem működtek megbízhatóan, Azok tranzisztorokkal épültek volna fel, ahol valószínű a bázisok telítésbe vezérlése miatt a kikapcsolási idő megnövekedett, ezért a gyorsabb kezelésű programokkal nem működött. Minden bizonnyal meg lehet oldani a telítésbe vezérlés elkerülését több módon is, de ehhez további alkatrészek kellettek volna, ami az eredeti törekvés ellen hat. Ezért tértem vissza a TTL IC-khez. A 7407 sok égetőáramkörben megtalálható és biztosan többen arra gondolnak, hogy miért ne azokat építsük meg, ha már egyszer IC. Egyetlen indok szól ellene, hogy több alkatrészből állnak, és nem lehet őket lég szereléssel ésszerű méretekben és statikai kivitelben megépíteni.
Én ezt az égetőt első sorban alkalomszerű égetőnek álmodtam meg, annak ellenére, hogy tökéletesen használható több alkalommal is, nagyon sokféle PIC-hez(amiket a programok támogatnak). Tehát ha pl. PICKit2-t építünk és nincs égetőnk amivel a 18F2550-et felprogramozzuk, akkor ez egy nagyon jó megoldás lehet pl. WPB programommal vezérelve.
Apropó vezérlés. A Vdd és a Vpp vezérlése az előző verzióhoz hasonlóan a mi kezünkben van. Először a Vdd-t kapcsoljuk be, majd a Vpp-t, majd mehet a programozás. Kikapcsolás sorrendje mindegy, csak mindkettő kapcsolót kapcsoljuk ki.
Már sok PIC-et felprogramoztam ezzel a módszerrel, egyáltalán nem bonyolult, és teljesen veszélytelen a PIC-re nézve, még olyan véletlen kombinációknál is, mint amiket az előző cikkben említettem kerülni valóként. Nincs aggodalomra ok, ha véletlenül nem jó sorrendben kapcsoljuk a két kapcsolót. Kapkodni sem kell a műveletek során, van idő be és kikapcsolni őket. Természetesen az ICSP vonalainak helyes bekötése nagyon fontos, az nagy bajt okozhat, ha nem jó.
Az áramkör:
A tápegység rész csak egy példa, bármilyen megoldás jó lehet, ami 5V és 12V feszültséget stabilan és szűrten biztosít. Ilyen lehet egy PC táp is akár, vagy egyéb megoldás, pl. labortáp.
Látható, hogy a SW1 Főkapcsoló kétáramkörös, ami védi a PIC-et a Vpp rajtamaradásától Vdd nélküli esetben.
Az áramkörről túl sokat nem lehet beszélni, mert egyszerű mint a faék. Más megoldás nem nagyon található ki a felhasznált alkatrészekből kiindulva, és erre nincs is szükség, mivel ez egy jó bevált alapja minden LPT-s TTL IC-vel illesztett égetőnek.
2010.05.09
Időközben felmerült egy elvi hibalehetőség a kézi kapcsolásból adódóan. Ha a PIC PGD vagy PGC lábát kimenetnek konfigoltuk a programban és a program elindul az égetés végén úgy, hogy a kimenetet H szintre kapcsolja, akkor a kimenet szembe kapcsolódhat az égető L szintű kimeneteivel. Ez okozhatja a PIC kimenetének halálát. Igaz ilyen velem még nem fordult elő, de elvileg előfordulhat.
Ezt elkerülendő beépítettem két 150ohm-os ellenállást(R4 és R5), amit utólag is érdemes bekötni!
A megépítés:
A kivitel hasonló az első cikkben látottakhoz, azaz vezetékek és légszerelés. E megvalósítás nem jelenti az igénytelenséget, sokkal inkább célratörő és praktikus, egyben jól használható könnyű megoldás. Pont egy olyan égető, ami akkor kell, ha éppen nincs egy kéznél és nem akarunk túl sok energiát befektetni. Azt gondolom, hogy sok kezdő is szívesen építi majd meg, mint első égetőt és sokat fogja használni, még a leendő PICKit2 mellett is, vagy éppen annak időnkénti felélesztésére!
A megépítést a kész áramkörről készült képekkel gondoltam segíteni. Minden látszik az után építéshez, és remélem nem okoz gondot majd senkinek! Az utólag betervezett R4 és R5 nincs a képeken.
Az LPT csatlakozó nálam egy 60cm hosszú UTP kábelből kialakított vezeték. Lehet, hogy hosszabb kábel esetén is működik, de első körben ne próbáljuk hosszabbal, sőt ha nem menne, akkor ezt is rövidítsük le. Itt megint a PC-k alaplapjaiban meglévő eltérések okozhatnak némi problémát, de elvileg mindegyik LPT porthoz lehet illeszteni ezt az áramkört, szemben az első verziós megoldással, ahol sajnos van olyan port, ami nem képes meghajtani az ellenállásokat, vagy az ACK bemenete nem megfelelő feszültség szintekre érzékeny.
Az áramkört úgy tehetjük érintés és korrózió védetté, ha meleg ragasztóval bevonjuk. A csatlakozóknál és a kapcsolóknál is jó megoldás, ha nem akarjuk, hogy letörjenek a vezetékek. Nálam ez bevált megoldás ilyen egyszerű eseteknél. Másik megoldás a kábeleknél a zsugorcső.
Programok beállításai:
Az összes szóba jöhető programmal kipróbáltam az áramkört és tökéletesen működött.
Ezek a következők (letölthető):
WinPIC800
Oshon F16
Oshon F18
WPB_F18
A hardver beállításoknál a D0(PGD), D1(PGC), és ACK(Data In) vonalakat a nem inverz módra kell állítani(nincs pipa). A többi vonal beállítása itt nem számít, mert nincsenek használva.
Néhány kép erről:
WPB_F18_F16_F12_vx.xxb:
WinPIC800:
Oshon F18:
Oshon F16:
Hogy miért kell ennyi program? Ezek szabadon használható programok, ezért a fejlesztésük nem várható el, csak a fejlesztőn múlik mikor illeszt újabb típusokat be. Ez azt jelenti, hogy nem támogatnak minden típust. Viszont amit az egyik nem, azt a másik talán igen. Persze így sem teljes a lista, de kiegészítik egymást és a legfontosabbakat megtalálhatjuk bennük.
Sok sikert az elkészítéshez és remélem, hasznotokra lesz!
Kapcsolat:
Ha kérdés vagy véleményetek van, kérem a wattmep@tvn.hu címre írjatok.
A hobbielektronika fórumon is feltehetitek a kérdéseket: PIC égetési hibák, problémák, kérdések vagy PIC Miértek, hogyanok...
Kérem, privátot ne írjatok szakmai kérdéssel!
Jó programozást!
2009.08.07. watt
frissítve: 2011.01.22.
Igyekeztem megtartani az eredeti koncepciót, miszerint a lehető legkevesebb alkatrésszel és a legegyszerűbb felépítéssel oldom meg a PIC égetését.
Az áramkör verzió száma azért v4, mert az előző verziók, amiket próbáltam nem működtek megbízhatóan, Azok tranzisztorokkal épültek volna fel, ahol valószínű a bázisok telítésbe vezérlése miatt a kikapcsolási idő megnövekedett, ezért a gyorsabb kezelésű programokkal nem működött. Minden bizonnyal meg lehet oldani a telítésbe vezérlés elkerülését több módon is, de ehhez további alkatrészek kellettek volna, ami az eredeti törekvés ellen hat. Ezért tértem vissza a TTL IC-khez. A 7407 sok égetőáramkörben megtalálható és biztosan többen arra gondolnak, hogy miért ne azokat építsük meg, ha már egyszer IC. Egyetlen indok szól ellene, hogy több alkatrészből állnak, és nem lehet őket lég szereléssel ésszerű méretekben és statikai kivitelben megépíteni.
Én ezt az égetőt első sorban alkalomszerű égetőnek álmodtam meg, annak ellenére, hogy tökéletesen használható több alkalommal is, nagyon sokféle PIC-hez(amiket a programok támogatnak). Tehát ha pl. PICKit2-t építünk és nincs égetőnk amivel a 18F2550-et felprogramozzuk, akkor ez egy nagyon jó megoldás lehet pl. WPB programommal vezérelve.
Apropó vezérlés. A Vdd és a Vpp vezérlése az előző verzióhoz hasonlóan a mi kezünkben van. Először a Vdd-t kapcsoljuk be, majd a Vpp-t, majd mehet a programozás. Kikapcsolás sorrendje mindegy, csak mindkettő kapcsolót kapcsoljuk ki.
Már sok PIC-et felprogramoztam ezzel a módszerrel, egyáltalán nem bonyolult, és teljesen veszélytelen a PIC-re nézve, még olyan véletlen kombinációknál is, mint amiket az előző cikkben említettem kerülni valóként. Nincs aggodalomra ok, ha véletlenül nem jó sorrendben kapcsoljuk a két kapcsolót. Kapkodni sem kell a műveletek során, van idő be és kikapcsolni őket. Természetesen az ICSP vonalainak helyes bekötése nagyon fontos, az nagy bajt okozhat, ha nem jó.
Az áramkör:
A tápegység rész csak egy példa, bármilyen megoldás jó lehet, ami 5V és 12V feszültséget stabilan és szűrten biztosít. Ilyen lehet egy PC táp is akár, vagy egyéb megoldás, pl. labortáp.
Látható, hogy a SW1 Főkapcsoló kétáramkörös, ami védi a PIC-et a Vpp rajtamaradásától Vdd nélküli esetben.
Az áramkörről túl sokat nem lehet beszélni, mert egyszerű mint a faék. Más megoldás nem nagyon található ki a felhasznált alkatrészekből kiindulva, és erre nincs is szükség, mivel ez egy jó bevált alapja minden LPT-s TTL IC-vel illesztett égetőnek.
2010.05.09
Időközben felmerült egy elvi hibalehetőség a kézi kapcsolásból adódóan. Ha a PIC PGD vagy PGC lábát kimenetnek konfigoltuk a programban és a program elindul az égetés végén úgy, hogy a kimenetet H szintre kapcsolja, akkor a kimenet szembe kapcsolódhat az égető L szintű kimeneteivel. Ez okozhatja a PIC kimenetének halálát. Igaz ilyen velem még nem fordult elő, de elvileg előfordulhat.
Ezt elkerülendő beépítettem két 150ohm-os ellenállást(R4 és R5), amit utólag is érdemes bekötni!
További fejlemény (2010.05.13.), hogy úgy néz ki, sok esetben azért mehet tönkre a PIC, mert egy külső áramköri alkatrész nem kerül beépítésre. Ez a rajzon az R6-os ellenállás. Ezt az alkatrészt a céláramkörnek kell tartalmaznia, ezért is rajzoltam kívülre. A PIC működéséhez elengedhetetlen, kivéve, ha az MCLR funkció letiltásra került (nem minden PIC-ben lehetséges). Ez utóbbi esetben is be kell építeni az égetés idejére, mert ellenkező esetben az MCLR láb az odavezető Vpp kapcsolótól tartó hosszú vezetéken lebeg, ami tönkre teheti a PIC-et.
A megépítés:
A kivitel hasonló az első cikkben látottakhoz, azaz vezetékek és légszerelés. E megvalósítás nem jelenti az igénytelenséget, sokkal inkább célratörő és praktikus, egyben jól használható könnyű megoldás. Pont egy olyan égető, ami akkor kell, ha éppen nincs egy kéznél és nem akarunk túl sok energiát befektetni. Azt gondolom, hogy sok kezdő is szívesen építi majd meg, mint első égetőt és sokat fogja használni, még a leendő PICKit2 mellett is, vagy éppen annak időnkénti felélesztésére!
A megépítést a kész áramkörről készült képekkel gondoltam segíteni. Minden látszik az után építéshez, és remélem nem okoz gondot majd senkinek! Az utólag betervezett R4 és R5 nincs a képeken.
Az LPT csatlakozó nálam egy 60cm hosszú UTP kábelből kialakított vezeték. Lehet, hogy hosszabb kábel esetén is működik, de első körben ne próbáljuk hosszabbal, sőt ha nem menne, akkor ezt is rövidítsük le. Itt megint a PC-k alaplapjaiban meglévő eltérések okozhatnak némi problémát, de elvileg mindegyik LPT porthoz lehet illeszteni ezt az áramkört, szemben az első verziós megoldással, ahol sajnos van olyan port, ami nem képes meghajtani az ellenállásokat, vagy az ACK bemenete nem megfelelő feszültség szintekre érzékeny.
Az áramkört úgy tehetjük érintés és korrózió védetté, ha meleg ragasztóval bevonjuk. A csatlakozóknál és a kapcsolóknál is jó megoldás, ha nem akarjuk, hogy letörjenek a vezetékek. Nálam ez bevált megoldás ilyen egyszerű eseteknél. Másik megoldás a kábeleknél a zsugorcső.
Programok beállításai:
Az összes szóba jöhető programmal kipróbáltam az áramkört és tökéletesen működött.
Ezek a következők (letölthető):
WinPIC800
Oshon F16
Oshon F18
WPB_F18
A hardver beállításoknál a D0(PGD), D1(PGC), és ACK(Data In) vonalakat a nem inverz módra kell állítani(nincs pipa). A többi vonal beállítása itt nem számít, mert nincsenek használva.
Néhány kép erről:
WPB_F18_F16_F12_vx.xxb:
WinPIC800:
Oshon F18:
Oshon F16:
Hogy miért kell ennyi program? Ezek szabadon használható programok, ezért a fejlesztésük nem várható el, csak a fejlesztőn múlik mikor illeszt újabb típusokat be. Ez azt jelenti, hogy nem támogatnak minden típust. Viszont amit az egyik nem, azt a másik talán igen. Persze így sem teljes a lista, de kiegészítik egymást és a legfontosabbakat megtalálhatjuk bennük.
Sok sikert az elkészítéshez és remélem, hasznotokra lesz!
Kapcsolat:
Ha kérdés vagy véleményetek van, kérem a wattmep@tvn.hu címre írjatok.
A hobbielektronika fórumon is feltehetitek a kérdéseket: PIC égetési hibák, problémák, kérdések vagy PIC Miértek, hogyanok...
Kérem, privátot ne írjatok szakmai kérdéssel!
Jó programozást!
2009.08.07. watt
frissítve: 2011.01.22.